Zebegény a Dunakanyar szívében számos látnivalót kínál a természet és a kultúra szerelmeseinek
Ha Ön éppen azt tervezi, hogy felfedezi ezt a varázslatos falut, vagy csak szeretne többet megtudni róla, akkor jó helyen jár! Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttük a legérdekesebb zebegényi látnivalókat, hogy garantáltan felejthetetlen élményekkel gazdagodjon. Ennek a varázslatos falunak felfedezésére invitálunk most minden kedves olvasót bejegyzésünkben.
12 látnivaló: több, mint szimpla úti cél
Zebegény varázsa abban rejlik, hogy itt mindenki találhat magának való elfoglaltságot, legyen szó egy nyugodt, természetközeli pihenésről, kulturális élményekről vagy aktív kikapcsolódásról a szabadban. Fedezze fel Ön is a települést látnivalóin keresztül, és merüljön el ennek a különleges helynek varázslatos világában!
Havas Boldogasszony plébániatemplom
A 20. századi templomépítészet egyedülálló alkotása a magyaros szecessziós, Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom. Kós Károly, Györgyi Dénes és Jánszky Béla tervei alapján épült 1908–1910 között. A 20. század elejének fiatal építészei által képviselt magyaros formavilág nemcsak az épület kialakításában, hanem belső festésében és bútorzatában is jelentkezik. Berendezési tárgyait és festett üvegablakait Kós Károly tervezte.
Freskói 1910 és 1914 között készültek. Nagy Konstantin látomását ábrázolják a Szent Kereszt diadaláról és felmagasztalásáról az esemény 1600. évfordulója tiszteletére. Freskóit Körösfői-Kriesch Aladár festőművész, a gödöllői művésztelep tanára tervezte, melyet Leszkovszky György tanársegéd és tanítványai készítettek.
A 2010-es centenáriumra megtörtént a templom teljes felújítása és elkészült az eredeti Kós-terveken szereplő homlokzati díszítés, így ez a látnivaló teljes pompájában tündökölhet a falu főterén. A templom hosszfala mellett található Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, Maróti Géza építész, szobrászművész alkotása, amely eredetileg a Maróti-villa kertjét díszítette. A villa államosításakor a zebegényiek mentették át a templom oltalmába.
Trianoni emlékmű
Maróti Géza építész-iparművész úgy tervezte meg a Kálvária-dombon található „Országzászlót” és „Hősi-emléket”, hogy az egész együttes („Nemzeti Tragédiák Emlékhelye”) a Duna felől már több kilométeres távolságból látható legyen.
1960-as években az országzászló-építményt kilátóvá alakították át, eredeti funkcióját pedig elhallgatták. 1996-ban az egyik oszlopon emléktáblát helyeztek el, felidézve a trianoni békeszerződést, majd megkezdődött a komplexum helyreállítása, az ezredforduló óta pedig ismét trianoni emlékhelyként működik. 2000. június 4-én hivatalos emlékünnep keretében avatták fel, és a történelmi Magyarország egyes régióiból hozott földet helyeztek el a talapzatánál.
Az emlékhely együttes másik végén, a Kálvária-kápolnában felszentelték a „Nemzeti Emlékezés Harangját”. Az emlékhely központi oszlopából emelkedik ki a félárbocra eresztett országzászló, a környező négy kőoszlop tetején pedig országalmára emlékeztető, kettős kereszttel ellátott fémgömböket erősítettek.
Hajózástörténeti Múzeum
Farkas Vincze hajóskapitány nyitotta meg Zebegényben az első magyar hajózástörténeti magánmúzeumot. Célja volt hazánk tengeri és folyami hajózásának bemutatása a szokványostól eltérő módon. Útjai során és a tengeren hajózó barátoktól, kollégáktól több évtizeden keresztül gyűjtögetett emlékeket, hajózási felszereléseket, melyeket kiegészített saját készítésű tárgyaival.
A Hajózástörténeti Múzeumban nyomon követhető a hajózás fejlődése az őskortól a középkoron át egészen napjainkig. A hajózáshoz fűződő tárgyak, berendezések és eszközök mellett a tengeri és szárazföldi élőlények preparátumait is megcsodálhatják a látogatók. Technikatörténeti, földrajzi, történelmi, természet – tudományi és néprajzi ismereteket is szerezhetnek tárlatvezetések során.
A látnivaló a Szőnyi utca 9. szám alatt minden évben április 1-től október 31-ig: 10–16 óráig, május 1-től szeptember 30-ig: 9–17 óráig látogatható. Hétfői napokon zárva tart, kivéve, ha ünnepnapra esik. Előre egyeztetéssel ettől eltérő időpontban is látogatható.
Szőnyi István Emlékmúzeum
Szőnyi István (1894–1960), a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, a festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették.
A mai Szőnyi István Emlékmúzeum a festőművész egykori lakóháza és műterme, mely látnivalóként 1967-től látogatható. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi-műveket és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek.
A múzeumlátogatóknak abban a ritka élményben lehet részük, hogy beléphetnek egy már nem létező világba, megismerhetik a műhely, a műterem nézőktől egyébként elzárt relikviáit, átérezhetik a hely szellemét. A múzeumban a látogatók abban a térben láthatják a képeket, ahol azok a legautentikusabbak: születésük színhelyén.
A Szőnyi István Emlékmúzeum nyitva tartása:
Március 1-től október 31-ig: 10:00–18:00 óráig, a hétfői napok kivételével
November 1-től február 28-ig: kizárólag szombaton és vasárnap, 10:00–16:00 óráig
Cím: 2627 Zebegény, Bartóky utca 7.
Hétlyukú híd – „Héthíd”
Magyarország első vasútvonalának meghosszabbításakor, a Vác–Párkánynána vasútvonal kialakításával számos állomás és völgyhíd épült, így többek között a zebegényi hétlyukú híd is. A kivitelezői munkák olasz szakemberek irányításával 1846–1850-ig folytak. Eredetileg egy vágányra került megtervezésre, ám a növekvő forgalom és szállítási igények miatt kétvágányúvá bővítették.
A „Héthíd”, ahogy a zebegényiek hívják, hétnyílású boltozatával vasút-történeti különlegesség, a Hortobágyi híd után a második legnagyobb hazánkban. A látnivalót 1965-ben jelentőségére való tekintettel műemlékké nyilvánították.
Napraforgó-házak
A Héthíd árkádjai alatt áthaladva, a falu egykori főútján a Dunára néző Napraforgó-házak tűnnek fel, melyekben gr. Károlyi Lászlóné – szül. gr. Apponyi Franciska – gyermekparadicsoma működött. A grófnő nevéhez fűződnek az 1936-ban kialakított, kékre festett Duna-parti „Virágnyaralók”, melyeket magyar népművészeti stílusban rendezett be.
Gondozott kert és szépen kiépített strand várta akkoriban a nyaralókat. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Virág Egylet Zebegény (VEZ), és nevelte a gyermekeket a természet szeretetére, akik virágok, fák, cserjék és madarak neveit viselték.
A grófnő volt a VEZ lelke: a Napraforgó. Tanárokat fogadott, akik kötni, varrni, énekelni, verset mondani, táncolni, illetve viselkedni tanították a gyerekeket, így formálva közösséggé őket.
Tevékenysége nyomán a 30-as években a falu a „világ közepe” lett, külföldi vendégek százai keresték fel a falut, hogy tanulmányozzák az ő pedagógiai módszereit. Ő alapította meg Zebegényben a Napraforgó Farkasfalkát és a gr. Apponyi Albert Cserkészcsapatot, valamint az ő közbenjárására állt meg itt néhány percre a Szent István jobbját szállító „Aranyvonat” is.
Maróti-villa
Maróti Géza (1875–1941) építész, szobrászművész, a magyar szecesszió egyik kivételes művészegyénisége. Munkái között szerepel a Velencei Biennálé magyar pavilonjának megépítése, a Mexikói Nemzeti Színház belsőépítészeti tervezése.
A századfordulón fedezte fel Zebegény szépségét, több műve még ma is megtekinthető látnivalóként községben. Néhány évig nyaralót bérelt, majd 1913-ban építette saját villáját mellette álló műtermével (a mai Napraforgó utcában) a Duna-parton.
Ebben a villában gyűjtötte össze az egész világon elszórt építészeti, szobrászati gondolatait. 1937 és 1941 között minden idejét itt töltötte, és önéletrajzában büszkén vallotta magát „ős-zebegényinek”.
Az épület az államosítást követően az 1950-es években a váci kórház kihelyezett részlegeként szülőotthon és belgyógyászat funkcióját látta el. Az 1990-es években magántulajdonba került, felújították, így az érdeklődők ezt a látnivalót a Duna partjáról vagy a Napraforgó utcából csodálhatják meg.
Dőry-kastély
Az arisztokrata sajtgyáros özvegye, báró Dőry Vilmosné építtette az eklektikus stílusú kastélyt gazdasági épülettel a Duna-parton az 1910-es években. A Dőry család az épület földszintjén alakította ki szobáit, az emeletet pedig a nyári időszakban előkelő vendégeik részére tartották fenn. A kastély jobb oldalán lévő toronyszobából csodálatos kilátás nyílik Zebegényre, a Dunára, illetve a környező hegyekre is.
Az istálló, a cselédszálló a kastély melletti gazdasági épületben volt. A Szent Erzsébet-kápolnát, mely az épület előtt áll, gr. Károlyi Lászlóné emeltette 1938-ban. A kastély az elmúlt években magántulajdonba került, így látogatása nem lehetséges.
Dohánypavilon
A Héthídtól felkapaszkodva a János hegyre gyönyörű panoráma tárul elénk, ahol a falu fölé impozánsan emelkedik az egykori Dohánypavilon épülete, mely eredetileg az 1896-os millenniumi kiállítás dohánycsarnoka volt. A kiállítás után Zebegénybe szállították és építették fel a Gyermekvédő Liga számára.
Az épület 100 évig gyermeküdülőként működött, sok ezer városi gyereknek nyújtva nyári hajlékot a táborozás idejére. A Ferenc József szünidei gyermektelep a háború után a Fővárosi Tanács Gyermeküdülője lett, árva, valamint állami gondozott gyermekek nyaral – tak itt a ’90-es évekig. A látnivaló mára sajnos az épület a gyermekzsivaj mellett hajdani fényét is elveszítette.
Temető
A gyönyörű fekvésű temetőben egy külön „német emlékhelyet” alakított ki az egyházközség a régi sváb sírkövekkel.
1945-ben a szovjet csapatok kollektív büntetésként tömegesen hurcolták el a német származású lakosságot hazánkból kétheti munkára, „málenkij robotra”. A 2 hétből 2-3 év lett, borzalmas lágerélet, nehéz, verejtékes munka, éhezés, megalázások, embertelen bánásmód lett az osztályrészük orosz földön.
Az elhurcoltak közül sokan már nem tértek haza otthonaikba, ismeretlen, jeltelen sírokban nyugszanak a donyeci szénmedencék közelében. A 111 zebegényi elhurcoltra a templom előtt 1989-ben felállított kopjafa is emlékeztet.
A temetőből a 19. század derekán – zebegényi családok által – épített 9 stáció vezet fel a Kálváriára. Itt áll az 1853-ban épült Kálvária kápolna
Sziklakápolna
A Kálvária-domb alján a szerpentin mentén található a Sziklakápolna, melyben a legenda szerint egykor egy remete élt. Az ő munkája a barlang jobb oldalán látható gyönyörű kő dombormű, amely Szűz Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázolja.
A remete halála után kibővítették a barlangot, és templommá alakították át. Az 1770-es évek végén már álló templom szentélyeként használták a barlangot.
Az Öregtemplom lebontása után évtizedekkel később, 1938-ban Jékey László és Bartóky Magda építtette a jelenleg is látható díszes, címeres homlokzatot a kovácsoltvas kapuval Hendrich Antal tervei alapján.
A kápolna mellett a hegybe mélyedve található a remete sírja. Augusztus 5-én, búcsú napján tartanak itt litániát, Adventkor pedig életnagyságú betlehemet csodálhatnak meg a kápolnában az ide látogatók.
Kós Károly kilátó
A Trianoni emlékmű mellett megtalálható a zebegényi hegyen a Kós Károly kilátó, melyet 2015 nyarán avatták fel. A terveket Csóka Árpád készítette, felépítése alapján leginkább templomra hasonlít. A kilátót Kós Károlyról nevezeték el, a vörösfenyő torony alsó része székely kaput formáz, ezzel is tisztelegve az építész erdélyi származása előtt.
A kilátóról csodás látvány nyílik Zebegényre, a Dunára és a Pilisre. Az emlékmű és a kilátó néhány perc sétára található Zebegény főterétől, így akár kisgyermekkel is könnyen meglátogatható.
Fedezze fel Zebegény varázslatát első kézből
Foglalja le szállását az Akvarell Apartmanházban, és élvezze a természet közelségét egy luxus környezetben. Tökéletes választás, he egy kis nyugalomra és friss levegőre vágyik, mindezt kényelmes és stílusos szálláshelyen.
Magyar 
English (UK) 